Kell-e temetni a 2025-ös növekedést? Várjunk azért még vele!
Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
Székely Sándor DK-s képviselő szerint a jövő évi büdzsé a toporgás, a lemondás és a bizonytalanság büdzséje, búcsú az európai életszínvonaltól.
A Fidesz a biztonság költségvetésének nevezte a jövő évit a javaslat csütörtöki parlamenti vitájában, ezzel szemben a DK szerint a büdzsé búcsú az európai életszínvonaltól.
Fidesz: a biztonság költségvetését nyújtotta be a kormány
Hubay György (Fidesz) arról beszélt, hogy a biztonság költségvetését nyújtotta be a kormány. Garantálni kell az ország határvédelmét, az illegális migráció elleni küzdelmet, az Európát sújtó bevándorlás miatt ugyanis a következő évek egyik kihívása a biztonság lesz. Ezért emelik például a honvédelmi forrásokat - közölte, jelezve: 513 milliárd forint juthat jövőre honvédelemre, és 2019-ben tovább nőhet a katonák bére. A honvédelmi kiadások 2024-re elérik a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos szintet – mutatott rá.
A fideszes képviselő arról is beszélt, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat több mint 20 milliárd forinthoz jut a következő évben.
DK: a költségvetés búcsú az európai életszínvonaltól
Székely Sándor (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy ma Magyarországon egymillió ember van bejelentve minimálbérre, mintegy egymillió nyugdíjasnak pedig 100 ezer forint alatt van a nyugdíja. Ehhez képest míg például az Országgyűlés Hivatalánál és az Állami Számvevőszéknél lesz béremelés, addig a büntetés-végrehajtásban és a mentőszolgálatnál nem – mondta, bírálva emellett a cafeteriaszabályok átalakítását is. Kevesellte továbbá, hogy a nyugdíjasoknak 2-3 százalékos nyugdíjemelést ígérnek.
Összegzése szerint a jövő évi költségvetés a toporgás, a lemondás és a bizonytalanság büdzséje, búcsú az európai életszínvonaltól, „milliók élnek majd rosszabbul", és úgy tűnik, megszorítás következik 2019-ben.
Fidesz: a fiatalok többsége itthon képzeli el a jövőjét
Barcza Attila (Fidesz) a fiatalok helyzetével kapcsolatban fejtette ki álláspontját. Azt mondta, kétharmaduk itthon képzeli el a jövőjét és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint második éve többen jönnek haza, mint ahányan elhagyják az országot. Emellett azonban csak 30 százalékuknak van nyelvvizsgája, ezért a kormány úgy döntött, hogy 35 éves korig ingyenes az első nyelvvizsga megszerzése. Ennek mintájára elmondása szerint a jogosítvány megszerzését is támogatják azzal, hogy a KRESZ-vizsgát támogatják. Beszélt arról is, hogy a Waclaw Felczak Alapítvány létrehozásával a magyar és lengyel fiatalokat szeretnék közelebb hozni egymáshoz.
LMP: a hon- és rendvédelem számára ez az egyben topogás költségvetése
Demeter Márta (LMP) a hon- és rendvédelemmel kapcsolatos kiadásokkal foglalkozott. Elmondása szerint a számok „elborzasztóak", csak az „egy helyben topogást" támogatják. Kifejtette: 2010-től 250 milliárd forintot vontak el honvédségtől, miközben a létszámhiány 8 ezerre nőtt. A szektor költségvetése GDP-arányosan 0,1 százalékkal nő, pedig emelni kellene a honvédelmi illetményalapot, javítani a munkakörülményeket, fejleszteni a professzionális haderőt, és szükség van haderő-fejlesztési tervre is. Elmondása szerint a Belügyminisztériumnál kiderült, hogy nem működik az életpályamodell, túlterhelt az állomány, a rendőrség évente 10 millió túlórát teljesít. Véleménye szerint csökkenteni kell a fluktuációt, új közalkalmazotti bértáblára van szükség, és emelni kell az illetményeket és a hatékonyságot is.
Fidesz: határozott lépéseket kell tenni, hogy Magyarország Európa éléskamrája legyen
Pócs János (Fidesz) a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban szólalt fel. Azt mondta, további határozott lépéseket kell tenni azért, hogy Magyarország az unió éléskamrája lehessen. Ehhez – minden adottságot és lehetőséget figyelembe véve – az agrártámogatásokkal a szaktárca „elment a falig".
A kormány célja a piacszervezés és az ágazati önszabályozás elősegítése, az iskolai zöldség-és gyümölcsprogram folytatása, beruházási támogatások, kedvező hitelkonstrukciók kialakítása, és munkaerőpiaci intézkedések meghozatala – ismertette.
(MTI)